1974-ben alakultak Ausztráliában.

Az együttes tagjai:
Angus Young - gitár
Malcolm Young - gitár
Brian Johnson - ének
Cliff Williams - basszusgitár
Chris Slade - dob

A zenekar nevét nem csak a váltóáram, és egyenáram jelölésére használják, hanem a biszexualitást is ezzel jelölik a nyugati városokban. A zenekar a névválasztáskor ez utóbbira gondolt, ezt jelzi a szövegeik nagy része. Ausztráliában jelent meg az első két albumuk, majd nagyobb sikereket remélve a zenekar az Egyesült Királyságba költözött. Itt jelent meg 1977-ben az áttörést jelento "Let There Be Rock" albumuk.

A legnagyobb punkőrületben is boldogultak a zenéjükkel: a sikerek már korán jelentkeztek, a zenekar alig 3-4 éves fennálása után már sportcsarnokokat tömtek meg. A zenéjükre az egész stílusnak szüksége volt már, a hetvenes évek eleji rockbandák letüntek a színről, vagy legalábbis már nem a régi formájukat hozták. Azonban a sikerek ellenére Mark Evans távozott, helyére Cliff Williams érkezett.

1979-ben készítették el a Highway To Hell címu új albumukat, ami szintén óriási siker lett. Ezután hatalmas tragédia érte a zenekart: Bon Scott énekes a turné közben, alkoholmérgezésben meghalt 1980 márciusában. Az együttes új énekest keresett, és meg is találta Brian Johnson személyében, aki a Geordie-ból érkezett. Az elhunyt volt énekesükről emlékeztek meg egy teljesen fekete borítójú korongon, a Back In Blacken. Ezzel méltó emléket állítottak Bon Scott-nak, a lemez több, mint 10 millió példányban kelt el.

A nyolcvanas években a zenekar folytatta a már megkezdett utat, újat nem készített, de senki nem is várta el tőlük. A nyolcvanas évek legjobb albumának a Fly On The Wall tűnik. A kilencvenes évek elején tagcserék voltak, hogy valamennyire megújulhasson a zenekar. Ezután jelent meg a nagyon fontos lemez, a Razors Edge